Közterületeinken elsősorban juharlevelű, más néven közönséges platánokat (Platanus × acerifolia) telepítettek elődjeink, és napjainkban is telepítjük ezt a fafajt. Ez a hibrid fafaj sok más fafajnál lényegesen jobban tűri a városi környezetet, ezért kiemelt szerepe van városi fasorainkban és parkjainkban.
A faj egyik szülője az Észak-Amerikában honos, vízigényes nyugati platán (Platanus occidentalis), míg a másik a szárazságtűrőbb, Dél-Európából és Kis-Ázsiából származó keleti platán (Platanus orientalis). A hibridek eltérő mértékben örökölték a két alapfaj tulajdonságait, ezért két egymás mellett álló fa tűrőképessége, megjelenése és betegségekkel szembeni érzékenysége is különbözhet.
Az utóbbi évtizedekben, különösen az elmúlt néhány évben jelentősen csökkent az éves csapadékmennyiség. A nyarak egyre forróbbak, és gyakran hosszú aszályos időszakok alakulnak ki. A tartós vízhiány és a szélsőséges hőterhelés következtében a platánok általános kondíciója romlik, a fák legyengülnek, így fogékonyabbá válnak a különböző kórokozókkal szemben. Emiatt a platánok antraknózisa gyengültségi betegségnek tekinthető.
Az idei tavasz aszályos időjárása, valamint a késői fagyok befolyásolták a platánok lombfakadását, így az vontatottan, csak májusban indult meg.
Az egyéves vesszőkön látható csupasz szakaszok, valamint a hajtásvégek száradása a platánok antraknózisának egyik jellegzetes tünete. A betegséget az Apiognomonia veneta gomba okozza. A kihajtás időszakára eső csapadékos napok kedveztek a fertőzés kialakulásának, így a kórokozó a fiatal hajtásokon keresztül megfertőzhette a fákat.
Ennek következtében jelenleg sok platán koronája ritkásabbnak tűnik, miközben a közvetlenül mellettük álló egyedek lombkoronája akár egészségesebb, sűrűbb képet mutathat. A betegség további jellemző tünete a vesszők és ágak kérgén kialakuló sebesedés. A betegség egyik legjellemzőbb tünete, a lomblevelek főere mentén kezdődő száradás ugyanakkor jelenleg a koronákban alig figyelhető meg. Ez vélhetően annak köszönhető, hogy a lombfakadást megelőzően, illetve annak időszakában érkező csapadékos napok idején még nem állt rendelkezésre a gomba számára fertőzhető, kellően fejlett levélfelület.
A Biokom Nonprofit Kft. 2026 nyár elején tervezi a platánfa-állomány növényvédelmi kezelését, amely kiemelten az antraknózis elleni védekezést és a fák egészségi állapotának javítását szolgálja.
Hoffmann-né Kiss Gabriella