Panoráma-sétány és kilátóterasz
Védett növények és állatok lakják a Pécs fölé magasodó tettyei és havihegyi területet. A környék megannyi látnivalót tartogat, amelyek rövid sétával elérhetők, a városi panorámát pedig a 2021-ben kialakított kilátóteraszról csodálhatjuk.
Növény- és állatvilág:
A pécsi városképet meghatározó tettyei és havihegyi területet 1996-ban helyezték védettség alá, de egy 2011-es önkormányzati rendelet is szól arról, hogy a Tettyét értékes, koros díszfákban gazdag zöldterületként, a Havihegy vonulatát pedig eredeti tájképi formában kell megóvni. A területen olyan védett növények találhatók, mint a tavaszi hérics, a Heuffel zanót, a baranyai peremizs, a sárga kövirózsa, a majomkosbor és a pirítógyökér. Az állatvilág összetételét befolyásolja a lakóházak közelsége, olyan fajok fordulnak itt elő, amelyek jól tűrik az emberi jelenlétet. Jellemző a városi énekesmadarak fészkelése, a sziklákon nagy példányszámban élnek különféle gyíkok és siklók. A védett emlősök közül él itt keleti sün, mezei cickány, korai denevér, mókus, erdei egér is.
Tavaszi hérics (Adonis vernalis): A dekoratív, aranysárga virágokat könnyű felismerni. Eleinte úgy tűnhet, földön ülők a virágok, de a növény szára később akár 30 centiméterre is megnőhet. Március-május környékén virágzik. Természetvédelmi értéke 5 000 forint.
Fotó: Szilasi Tamás
Baranyai peremizs (Inula spiraeifolia): Az általában elágazó száron ülő összetett virágzat aranysárga színben pompázik. A fészkek a sugárvirágokkal együtt általában 2-2,5 centiméteresek. Június-augusztus környékén virágzik. Természetvédelmi értéke 10 000 forint.
Fotó: Wikimedia Commons
Sárga kövirózsa (Jovibarba globifera): A pozsgás növény virágzó szára 10-20 centiméter magas. Tőleveli nyáron élénk sötétzöldek, tömött bogernyős virágzata van. Július és október között virágzik. Természetvédelmi értéke 5 000 forint.
Fotó: Wikimedia Commons
Majomkosbor (Orchis simia): A 20–45 centiméter magas orchideaféle virágjának jellegzetes alakjáról kapta a nevét. A szeldelt, lilás, rózsaszínes, fehéres virágok majmokra hasonlítanak. Május-június környékén virágzik. Természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Fotó: Kertész Kornélia
Pirítógyökér (Tamus communis): A pirítógyökér termése egy nagyjából egy centiméteres piros bogyó, amely a levelek leszáradása után is sokáig megmarad. Levelei fénylők, apró virágzata halvány sárgászöld. Május-június környékén virágzik. Természetvédelmi értéke 5 000 forint.
Fotó: Nagy Gábor
Heuffel-törpezanót (Chamaecytisus heuffelii): Élénk vagy aranysárga virágai vannak, amelyek az előző évi hajtások végén képeznek fejecskét, és nyáron fejlődnek. A zanótok rendszerezése nehéz, egyes kutatók ezt a növényt is a buglyos zanót (Chamaecytisus austriacus) vagy a gombos zanót (Chamaecytisus supinus) alfajának tekintették. Természetvédelmi értéke 5 000 forint.
Keleti sün (Erinaceus roumanicus): Tipikusan erdőkben, fasorokban telepszik meg, de kifejezetten gyakori a városokban is. Amikor a környezet hőmérséklete tartósan 8 ºC alá csökken, védett helyet keres magának, és téli álmot alszik. Magányos állat, territóriumot nem tart. Természetvédelmi értéke 25 000 forint.
Fotó: Wikimedia Commons
Mezei cickány (Crocidura leucodon): Az ország szinte egész területén előforduló faj, amely előszeretettel választja az emberlakta területeket. Föld alatti járatokban pihen, és ott is szerzi táplálékát. Többnyire éjszaka aktív. Természetvédelmi értéke 25 000 forint.
Fotó: Wikimedia Commons
Rőt korai denevér (Nyctalus noctula): Hazánk egyik leggyakoribb denevérfaja, a városi környezethez leginkább ez a faj alkalmazkodott. Természetes környezetben a faodvak jelentik számára a búvóhelyet, ma már előszerettel húzódik a panelok belsejében lévő üregekbe. Természetvédelmi értéke 25 000 forint.
Fotó: Wikimedia Commons
Mókus (Sciurus vulgaris): Nappal aktív faj, amely természetes és városi környezetben egyaránt előfordul. Nappal aktív, a fákon él. Territoriális faj, a territórium nagysága függ a kortól, a nemtől, a fellelhető táplálék mennyiségétől, de még az évszaktól is. Valódi téli álmot nem alszik. Természetvédelmi értéke 25 000 forint.
Fotó: Wikimedia Commons
Erdei egér (Apodemus sylvaticus): Nevével ellentétben nemcsak az erdőkben, hanem szántóföldeken és városokban is előfordul. A házi egérnél valamivel nagyobb rágcsáló éjszakai életmódot folytat, a nappalt üregében tölti.
Látnivalók a környéken:
A Tettye környéke megannyi látnivalót tartogat a kirándulók számára. Méltósággal magasodik a város fölé a Havas Boldogasszony-templom, amelyet egy több mint száz éves mandulafa is őriz. Ez a mandulafa 2018-ben a hazai, 2019-ben pedig az európai Év Fája verseny nyertese lett. Ha már a különleges növényeknél tartunk, érdemes felkeresni a Pintér-kert Arborétumot is. A látnivalók sorát folytatva tehetünk egy sétát a tettyei várromok között, vagy alászállhatunk a Tettyei Mésztufa-barlangba. A városra pedig remek kilátást biztosít a 2021-ben felújított Panoráma-sétány és kilátóterasz.
Fokozott terhelés éri a területet:
A terület épségét veszélyezteti a cserjésedés, ennek megakadályozása nagyon fontos. Jelentős feladat még a gyorsan terjedő, invazív növények, főként a bálványfa, az ördögcérna és az orgona visszaszorítása. A teljes egészében mesterséges növényzetű Tettye-park fokozott terhelésnek van kitéve, az egyik legnagyobb probléma, hogy a sziklára felmászva letapossák a növényeket, ami azon túl, hogy közvetlenül veszélyezteti a gyepi fajokat, zavarja az itt élő állatokat, fokozatos degradációhoz vezet, erodálja a sziklafelületeket és még a gyomosodást is elősegíti.