Szerző: Nagy Ervin, városi zöldterület-gazdálkodási vezető – BIOKOM NKft.
A városi fák a mi hőseink! A fák felbecsülhetetlen szolgálatokat tesznek városainkban. Ezen szolgáltatások mértéke nehezen kifejezhető, de mindenki ismeri azokat a közösségi médiában gyakran látható képeket, ahol a hőmérséklet-különbségeket mutatják napos burkolt-, lágyszárú növényekkel fedett, és fák árnyékában lévő területeken. Tudjuk, hogy a fák árnyékában sok esetben 10-15 C°-fokkal alacsonyabb a hőmérséklet, mint a napos részeken. És ez csak egy „szolgáltatás” a sok közül (pl.: levegő megszűrése, CO2 megkötés, O2 termelés, levegő párásítása, élőhely más élőlények számára, gyönyörködtetés stb.), de talán városokon belül az egyik legfontosabb.
A fák életben tartása tehát közös érdekünk, aminek az egyik kulcsfontosságú eleme az „etetésük, itatásuk”, vagy kicsit szakszerűbben: kondicionálásuk. Ami az etetést illeti, itt is lenne miről beszélni (pl.: tápanyag-kutakról, tömörödött rossz szerkezetű talajokról, vagy a lehullott lomb elszállításával jelentkező tápanyaghiány pótlásáról). De itt az öntözésről van most szó, hiszen a forró nyári időjárásban talán ez a legfontosabb. (A víz a fa számára nem csak „ital”, hiszen a fák a talajban lévő tápanyagokat is vízben oldott sók formájában veszik fel, így „ételként” is szolgál számukra.)
Mikor kell a fákat öntözni?
A fákat a vegetációs – más néven növekedési – időszakban kell locsolni. Ez áprilistól októberig tart, ezen beül pedig az öntözést áprilistól szeptemberig érdemes végezni. Meg kell különböztetni a fiatal és idős fákat, valamint a fák elhelyezkedése kapcsán is érdemes több kategóriát elkülöníteni az öntözésük tekintetében.
A fiatal fák gyökere a felső kiszáradó talajrétegekben helyezkedik el, általában fejletlen, az adott élőhelyhez még nem alkalmazkodott, mondhatjuk, hogy még keresik a vizet. Ezeket a növényeket lehetőség szerint öntözni kell. Az idősebb fák a legtöbb esetben olyan helyre tudták mostanra nyújtani a gyökérzetüket, ahol találnak nedvességet, és ha onnan kisebb mértékben húzódik vissza a víz, akkor is tudnak még annyit haladni, hogy elérjék még azt.
Azon fák esetén, melyek zöldfelületen állnak, így a lehulló csapadéknak van esélye a gyökérzónába beszivárogni, elegendő csak az aszályos időszakokban történő locsolás (persze nagyon jót tesz nekik, ha azon túl is kapnak). A leburkolt gyökérzónával érintett fákat – főként a fiatal fákat – folyamatosan locsolni kell, tehát hetente legalább egyszer, ami tehát évi 24 alkalmat jelent.
Mennyi vizet kell kijuttatni?
Vegyünk példát egy, a természetben álló fáról, melyet átlagban évente 500mm csapadék ér, vagyis a gyökérzónája 1m2-ére 500 liter víz érkezik az év során. Egy fiatal, 2 méter átmérőjű fa esetén tehát annak gyökérzónája 1×3,14 azaz cca. 3m2 (a legtöbb fa esetén a gyökérzóna kiterjedését a lombkorona talajra ért függőleges vetületeként határozzuk meg) kiterjedésű, tehát 3×500, azaz 1500 liter vizet kell számára biztosítanunk az öntözési időszakban. Ha 24 alkalommal számolunk, akkor 1 alkalommal összesen 1500/24, azaz 62,5 liter vizet kell alá kijuttatni.
Mivel a városban jellemzően csak a fiatal fákat tudjuk megöntözni, ökölszabályként kimondható, hogy 50-100 liter vizet kell kijuttassunk egy-egy növényhez öntözésenként.
Hol kell megöntözni a fát?
Vagyis a gyökérzóna mely részén öntözzünk? A legoptimálisabb az volna, ha homogénen a teljes gyökérzónát tudnánk öntözni. Ahol kopasz, vagy gyepes a felszín ott ezt meg is lehet tenni (fontos, hogy ha gyeppel borított a gyökérzóna, akkor meg kell kétszerezni a vízmennyiséget, tekintettel arra, hogy a gyepszint gyökérzete igen sok vizet lenyúl magának). Ahol viszont burkolat van a fa alatt, ott a gyökérnyak körül kell kialakítani olyan felületet, amelyen keresztül le tud szivárogni a víz a földbe. A fának ezen a részen is vannak felszívó gyökerei, szóval a lehetőségekhez képest ez is jó megoldás.
Mely napszakban érdemes öntözni?
Legjobb éjszaka öntözni, hiszen ilyenkor hasznosul a legnagyobb mértékben a kiengedett víz. A talaj valamelyest lehűl, és a levegő hőmérséklete is alacsonyabb, azért kevesebb víz párolog el. A párolgás csökkentésével egyéb kultúrákban a gombabetegségek megjelenése ellen is teszünk.
Milyen minőségű vízzel kell öntöznünk?
Általánosságban kimondható, hogy a természetes eredetű kezeletlen vizek a legjobbak a fák számára, jobbak, mint a tisztított vezetékes víz.
A fentebbiek alapján megadható öntözési alapmódszerek a következők lehetnek:
Fiatal fa öntözése:
- öntözési időszak : IV. hónaptól IX. hónapig
- öntözési gyakoriság: heti egy alkalom (24 alkalom/év)
- öntözővíz mennyisége: 50-100 liter/fa/alkalom
- legkisebb öntözési terület: 0,8m2
- öntözés napszaka: lehetőleg éjjel
Régen telepített fa öntözése:
- öntözési időszak : IV. hónaptól IX. hónapig
- öntözési gyakoriság: heti egy alkalom (24 alkalom/év)
- öntözővíz mennyisége: 10-20 liter/m2/alkalom
- legkisebb öntözési terület: lehetőség szerint a teljes gyökérzóna öntözése, de min. 0,8m2 (a törzs körül)
- öntözés napszaka: lehetőleg éjjel
(kép forrása: Öntözőrendszeronline.hu)