Szerző: Bozsits Boldizsár, a BIOKOM NKft. Zöldterület fenntartási vezetője
A klímaváltozás kapcsán talán arról kellene írnom, hogy mely növényfajoké a jövő, és mely fajokat milyen más fajokkal tudjuk helyettesíteni, illetve azoknak mik az előnyeik és tulajdonságaik. De arra gondoltam, hogy ejtsünk szót azokról a növényekről is, melyek egyre inkább kiszorulnak kertészeti kultúránkból, így egy-egy megmaradt egyedük egyre nagyobb értéket képviselnek, mondhatni kuriózumként hatnak.
Ilyen növény, az eleve ritkaságszámba menő mamutfenyő is, mely sem a magánkertekben, sem közterületeinken nem egy gyakori faj.
Sajnos sz utóbbi években több közterületi példányát is ki kellett vágnunk kiszáradása okán (Melinda park, Budai D. u., Tettye park), így még fellelhető egyedeiről érdemes szót ejteni.
Az egyik legszebb fa Kertvárosban az Esztergályos J. utcában található, a jelenleg 40 éves és 21 méter magas fát az üzlet nyitásával párhuzamosan 1982-ben ültette Petri Péter, a PETA
barkácsbolt alapítója. Kiszáradt társától megválva magányosan áll egy szép fa a Budai Dezső utcában, de sokan nap mint nap elmennek a magánterületen álló, de látványosan az ég felé törő Zsolnay Vilmos úti McDonald’s-nál álló fa mellett is.
Szóval, a Mamutfenyő, tudományos nevén nevezve Sequoiadendron giganteum (Lindl.) J.Buchholz a Taxodiaceae – Mocsárciprusfélék családjába tartozó fa.
Közép-Kaliforniában, a Sierra-Nevada lejtőin honos e hegyi faj, 1500-2500 méter közötti magasságban. Itt jellemző a nyirkos talaj, a magas csapadékviszonyok és hosszantartó hóborítás, ami nálunk ugye mind egyre inkább hiánycikk….
A mamutfenyő örökzöld, magas fa, kúpos törzzsel, ami a tövénél különösen vastag, ami jellemző a Taxodiaceae család fajaira. Hazájában átlagosan 90 méter magas, 50 méterig ágtiszta.
Igen, ízlelgessük ezt egy kicsit, 90 méter! Egy tipikus 10 emeletes panelház teljes magassága 30 és 35 méter között mozog.
Koronája piramidális. Ágai legtöbbször lefelé irányulóak, felfelé álló csúccsal. A fiatal hajtások kékeszöldek, majd vöröses-barnák. Kérge szivacsos, mélyen hasogatott, vastagsága az erősebb ágakon az 50 centimétert is elérheti. Ujjal könnyen benyomható, nagy pikkelyekben lehámló, világos vöröses-barna. A vastag kéreg hazájában a tűzvédelmet szolgálja.
(Levelei aprók, pikkelyszerűek, spirálisan helyezkednek el a hajtásokon. Tobozai oválisak, 5–8 centiméter hosszúak, a második évben érnek be, majd még hosszú évekig a fán maradnak. Magjai két keskeny szárnnyal rendelkeznek, amelyek a szél segítségével terjednek.)
Nem teljesen ismert, hogy a mamutfenyő mikor is került Európába. Egy korabeli tudósítás szól a fa felfedezéséről, hogy azt 1841-ben a „Calveras-erdőben”, mely egyike legészakibb természetes előfordulásának, az angol John Bidwill megtalálta, és az „erdők atyjának” nevezte. Az első magok 1852/1853-ban érkeztek Nagy-Britanniába. Állítólagosan előbb kerültek be, illetve előbb kereskedtek vele, mint a már 1795-ben felfedezett Sequoia sempervirens-el (tengerparti mamutfenyő). A mamutfenyő fagytűrő, így szerte Európában találkozhatunk vele, hazánkban főleg kastélyparkokban.
Első tudományos elnevezését –Wellingtonia gigantea- az angol Lindley adta neki. „Olyan magas, mint Wellington (aki 1815-ben Napóleont legyőzte Waterloo-nál) ahogy saját idejében társai fölé magasodik, úgy magasodik ez a kaliforniai fa az őt körülvevő erdő fölé.” Ez abban az időben Amerikában erős visszhangot váltott ki, mert ez az amerikai fa egy angol nemzeti hős nevét viselte. Ezért 1854-ben C. F. Winslow elnevezte az első amerikai elnökről Washingtonia californica-nak; emellett léteznek teljesen másik nevek is, úgy, mint Washingtonia americana, Washingtonia gigantea, Gigantabies wellingtonia, Taxodium washingtonianum, Steinhauera gigantea, Americus gigantea. Aztán 1892-ben Descaisne a mamutfenyőt a hasonló nemzettségbe rakta, ahol a Sequoia sempervirens (tengerparti-mamutfenyő vagy más néven Red-Wood) is van, és a Sequoia gigantea nevet adta neki. Végül 1939-ben Buchholz átértékelte ezt, és egy saját nemzettséget állított fel, a Sequoiadendron-t, és ezért a fát Sequoiadendron giganteum-nak hívta.
Nemzettségneve egyébként egy híres indián nevét őrzi (Sequoyah), aki 1821-ben kidolgozta a cserokí nyelv írásrendszerét, népének több ezer tagját segítve hozzá ahhoz, hogy megtanuljanak írni és olvasni.
A régi vitáról a Wellingtonia és a Washingtonia nemzettségnevek között végül a botanikai nomenklatúra prioritási szabálya határozott, mivel a Wellingtonia már érvényes névként lett leírva a Sabinaceae-n belül, a Washingtonia, mint nemzettség pedig az Arecaceae-n belül.
Ugye milyen érdekes a botanikában akár egy növény elnevezésének története is?
A mamutfenyőről, megjelenése miatt különböző rekordok szóltak. A XIX. században a legidősebb élő fának tartották a világon, korát 3000-3500 évre becsülték. No, azért ezt is érdemes ízlelgetni egy kicsit a gondolatainkban…Tehát ma állhatunk olyan fa alatt, mely az egyiptomi Újbirodalom időszakában, a híres női fáraó, Hatsepszut, valamint a harcias hódító, III. Thotmesz idejében már növekedni kezdett, és ez a fa még mai nap is ott áll a Sierra Nevada lejtőin….
Időközben ismertté vált, hogy a jóval kevésbé látványos szálkás-fenyő (Pinus aristata) lényegesen idősebb (4700 év körüli).
Mint a legmagasabb fa rangját (a legmagasabb mérést Krüssmann végezte, az időközben kipusztult fa 135 méteres volt), az Ausztráliában honos Eucalyptus amygdalina az ő 155 méterével túlszárnyalta. Átlagban a mamutfenyő 90 méter magas, ami még az átlagosan 100 méter magas tengerparti-mamutfenyő (Sequoia sempervirens) alatt is van.
Végül maradt egy hírnév a mamutfenyőnek is, mivel a legvastagabb fa a földön, ez az érték 12 méter körüli átmérőt (!) jelent a tövénél. Ismertek egy út képei is, mely egy azóta kidőlt mamutfenyő törzsén halad keresztül (https://www.youtube.com/watch?v=DcbJ2QE9pNg&t=117s) . De még ebben is akad konkurens, a Taxodium mucronatum egy példánya: e faj egy példánya Dél-nyugat Mexikóban a legvastagabb fa a világon az ő 60-62 méteres kerületével (ez csaknem 20 méter átmérőben). Mindenesetre gyanítható, hogy ez a törzs több fa összenövésével keletkezett.
De még ebben is akad konkurens, a Taxodium mucronatum egy példánya: e faj egy példánya Dél-nyugat Mexikóban a legvastagabb fa a világon az ő 60-62 méteres kerületével (ez csaknem 20 méter átmérőben). Mindenesetre gyanítható, hogy ez a törzs több fa összenövésével keletkezett.
