A Malomvölgyi-tónál egyre nagyobb hódaktivitás figyelhető meg, mely komoly károkat okoz a tóparti növényzetben és a partfal stabilitásában, amely így komoly feladatokat ró a BIOKOM NKft. munkatársaira is.
Az eurázsiai hód (Castor fiber) Magyarországon védett állat, jelenleg mintegy 11 ezer példány él az országban. A hód vízhez kötött életmódot folytat, és a tópartokon a fásszárú növényzetben rágással, valamint lakó üregének kiépítésével okoz a tópartban károkat, mely Malomvölgyben a hullámverés hatására tovább gyengíti a partfalat.
A hód jelenléte ugyanakkor hasznos lehet azokban a területeken, ahol a víz visszatartása fontos, hiszen a gátépítéssel lassítja a vízelvezetést. A Malomvölgyi II-es tónál 2019-ben észleltük először a rágásnyomokat, és azóta a probléma folyamatosan növekvő kárt okoz.
„A hódok nem vadászhatók, mivel védettek, és a természetvédelmi hatóság, valamint a rendőrség engedélyére van szükség a kezelésükhöz. Eddigi próbálkozásaink, mint például az élve befogó csapdák kihelyezése, nem bizonyultak eredményesnek. Jelenleg a fák törzsvédelme és az élőhely kialakításának akadályozása a fő védekezési módszerünk, de tartunk tőle, hogy hosszú távon a hódok alkalmazkodni fognak a környezethez.” – mondta el Lovescher István, a BIOKOM NKft. erdőgazdálkodási vezetője.
Társaságunk tervei szerint, a jövőben a hatósággal és a területileg illetékes vadásztársasággal közösen próbálunk valamit tenni a hódok eltávolítására a malomvölgyi tavak környezetéből.
A Malomvölgyi-tónál egyre nagyobb hódaktivitás figyelhető meg, mely komoly károkat okoz a tóparti növényzetben és a partfal stabilitásában, amely így komoly feladatokat ró a BIOKOM NKft. munkatársaira is.
Az eurázsiai hód (Castor fiber) Magyarországon védett állat, jelenleg mintegy 11 ezer példány él az országban. A hód vízhez kötött életmódot folytat, és a tópartokon a fásszárú növényzetben rágással, valamint lakó üregének kiépítésével okoz a tópartban károkat, mely Malomvölgyben a hullámverés hatására tovább gyengíti a partfalat.
A hód jelenléte ugyanakkor hasznos lehet azokban a területeken, ahol a víz visszatartása fontos, hiszen a gátépítéssel lassítja a vízelvezetést. A Malomvölgyi II-es tónál 2019-ben észleltük először a rágásnyomokat, és azóta a probléma folyamatosan növekvő kárt okoz.
„A hódok nem vadászhatók, mivel védettek, és a természetvédelmi hatóság, valamint a rendőrség engedélyére van szükség a kezelésükhöz. Eddigi próbálkozásaink, mint például az élve befogó csapdák kihelyezése, nem bizonyultak eredményesnek. Jelenleg a fák törzsvédelme és az élőhely kialakításának akadályozása a fő védekezési módszerünk, de tartunk tőle, hogy hosszú távon a hódok alkalmazkodni fognak a környezethez.” – mondta el Lovescher István, a BIOKOM NKft. erdőgazdálkodási vezetője.
Társaságunk tervei szerint, a jövőben a hatósággal és a területileg illetékes vadásztársasággal közösen próbálunk valamit tenni a hódok eltávolítására a malomvölgyi tavak környezetéből.