Pécs városa már hosszú ideje a fenntarthatóságra törekszik, amit különböző projektek keretében valósít meg. Az egyik ilyen kezdeményezés a Pécsi Zöldkataszter létrehozása volt, ami a HungAIRy LIFE projekt, az Európai Unió LIFE programjának támogatásával jött létre.
Ez a rendszer egy korszerű, térinformatikai alapokra épülő nyilvántartás, amely a közterületi zöldfelületeket jeleníti meg egy térképen.
A város közterületi növényállományának nyilvántartása sok szempontból fontos egy település életében. Egyrészt a meglévő állomány üzemeltetési feladatait segíti egy megfelelően működtetett és aktualizált zöldterületi kataszter, másrészt az adatok alapján láthatóvá válik azon területek elhelyezkedése is, amelyek beültetésével a növényállomány fejlesztésére lehetőség nyílik. Tehát a Zöldkataszter messze nem egy egyszerű „fakatalógus”. Ez egy komplex digitális adatbázis, amelyben a város szinte teljes közterületi növényállománya digitális térképi formában, részletes leíró adatokkal szerepel. Egyetlen fa sem csak egy pont a térképen, minden egyedhez tartozik például fajmeghatározás, gyökérzóna-kiterjedés, egészségi állapot, valamint az is, hogy szükség van-e beavatkozásra – metszésre, kezelésre, pótlásra vagy védelemre. Ez az adatgazdagság teljesen új szintre emeli a városi zöldterület-kezelést. A szakemberek konkrét adatokból tudnak dolgozni, még hatékonyabban, mint ezelőtt. A gondozás, ültetés, karbantartás és fejlesztés tervezhetővé, összehangolhatóvá és ütemezhetővé válik.
A rögzítés nem „körülbelüli”: minden adat centiméteres pontosságú térinformatikai, geodéziai eszközökkel készült. Ez lehetővé teszi, hogy ne csak a fák látható részeit vegyék figyelembe, hanem azokat a tényezőket is, amelyek a felszín alatt vagy a városi ökológiai rendszerben működnek – például a gyökérzónák elhelyezkedését, védőtávolságokat, vagy akár olyan ökológiai elemek jelenlétét, mint a madárfészkek. A rendszer ezen túl nagyságrendi értéket biztosít egy-egy fa által megkötött szállópor mennyiségére, a fa által termelt oxigén (O2), valamint az általa elnyelt szén-dioxid (CO2) mennyiségéről is. A jelenlegi adatállományunk alapján, Pécsen a fák éves oxigéntermelése 3 759 537,700 kg/év, míg az éves szén-dioxid megkötés 3 326 039,550 kg/év.
A növényzet felmérése négy nagyobb területi egységből állt, amely összesen 30 városrészt foglal magába: a nyugati, déli, belvárosi és keleti területeken körülbelül 26 km2-nyi városi zöldfelületet dolgoztak fel. A számok önmagukért beszélnek, ugyanis több, mint 30 000 fa, 6300 cserje, valamint hatalmas kiterjedésű egyéb növényzettel borított területek kerültek be a rendszerbe. Ezeknek a felmért területeknek az adatbázisait a Biokom zöldterületi munkatársai a TopoLynx által készített TopoXpress térinformatikai szoftver által kezeli.
A lakosság számára is létrehoztunk egy felületet, amelynek az a célja, hogy alap információkat szolgáltasson a lakókörnyezetben lévő növényekről, amely hivatkozási alapot adhatnak, egy esetleges bejelentés számára az adott növényegyed egyedi azonosítóján keresztül. Mindezek mellett minden egyes fáról képek is készültek a jobb beazonosíthatóság érdekében.
A Pécsi Zöldkataszter tehát nem egy projekt, hanem egy működési modell. Nem egyszeri adatgyűjtés, hanem egy folyamatosan frissülő városi rendszer, amely alapot ad a klímavédelmi stratégiákhoz, a hősziget-hatások csökkentéséhez, az árnyékolási tervezéshez, a biodiverzitás megőrzéséhez és a városi életminőség hosszú távú javításához.
Egyszerűen fogalmazva: itt már nem arról van szó, hogy „legyenek fák”, hanem arról, hogy a város tudatosan, adatalapon, rendszerszinten gondolkodik a zöldről. A múlt értékeit megőrzi, a jelen problémáira reagál, és közben a jövőre tervez. Ez a fajta gondolkodás az, ami egy várost nem csak élhetővé, hanem hosszú távon működőképessé is tesz.
