NE VIGYE HAZA! A családi fészek nem temető
A temetés akár hagyományos, akár modern, lehetőséget teremt a család, az ismerősök, barátok számára, hogy végső búcsút vegyenek az elhunyttól. A búcsú alkalmat ad a gyászolóknak, hogy megosszák fájdalmukat és érzelmi támogatást nyújtsanak egymás számára.
Magyarországon a hamvasztásos temetés aránya 70%.
Sokan szerettük hamvait speciális módon helyezik el, otthonukban tartják, vagy egyéb, nem megszokott helyszín mellett határoznak. Az információhiány azonban komoly bajokat okozhat, nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban egyre több, az urnák hazaviteléből származó problémáról hallani:
- A hamvak otthon tartása folyamatosan emlékeztethet a veszteségre, ami egyes emberek számára érzelmileg megterhelő lehet, sőt pszichológusok véleménye szerint jelentősen nehezíthetik a gyászfeldolgozás folyamatát is.
- Családon belül eltérő vélemények lehetnek arról, hogy mi legyen a hamvak sorsa, egyéni tárolásuk konfliktusokhoz vezethet.
- Nem feltétlenül biztosított az elhunyt családtagjainak bejutása az urna helyét szolgáló ingatlanba.
- A járási kormányhivatalnak ellenőrzési joga van. A hatóságok ellenőrizhetik az „urna kiadási nyilatkozat” tartalmának betartását, a hamvak kezelését.
- Az urna vagy a hamvak elvesztése esetén a hozzátartozó kegyeletsértést követ el, és támadható a kötelezettség megsértéséért.
- Előfordulhat, hogy például költözés során megrongálódik az urna, ami nehezen feldolgozható lelki terhet jelenthet.
HOL ÉS HOGYAN LEHET AZ URNÁT ELHELYEZNI?
Hamvasztás esetén a hamvak számára az alábbi elhelyezési módokat javasoljuk:
- Temetőben, urnafalban, urnafülkében, földbe történő elhelyezés;
- temetőn belüli szórás,
- templomba, altemplomba történő elhelyezés;
- vízre engedés, szórása repülőgépről (engedélyköteles megoldás);
- emlékerdőben, egy kiválasztott fa gyökerei mellett való elhelyezés;
- a hamvak megosztásával a hamvak egy részének kegyeleti ékszerben, mini urnában vagy szelencében történő elhelyezése.
Mi a teendő, ha már otthon van az urna?
- A temetők befogadják a már elvitt hamvakat és a fenti pontban felsorolt lehetőségeket, valamint a család kívánságát mérlegelve segítenek a végső elhelyezésben.
Mire kell figyelemmel lennünk, ha mégis az urna hazavitele mellett döntünk?
- A rokonoknak és barátoknak is lehetőséget kell biztosítanunk a búcsúztatásra.
- Erre megfelelő lehetőség a gyászszertartás.
- A rokonoknak lehetőséget kell adni a későbbi kegyeletgyakorlásra is.
- Javasolt előre egyeztetni a részleteket a későbbi viták elkerülése érdekében.
- Foglalkoznunk kell azzal is, mi történjen az urnával, ha az urnát otthon tartó személy élethelyzete megváltozik, esetleg elhalálozik.
- Előgondoskodási lehetőséggel biztosítható a méltó elhelyezés a későbbiekben is; a már hazavitt hamvakról is születhet olyan családi döntés, hogy utóbb mégis temetőben helyezik el azokat.
A GYÁSZ FOLYAMATA – A LELKI TÉNYEZŐK
Érdemes figyelembe venni az érzelmi kihívásokat, amikor eldöntjük, hogy mit tegyünk egy szeretett személy hamvaival. Miért fontos, hogy legyen búcsúszertartás? Szükségünk van egyáltalán erre? A szakértők szerint a búcsúszertartás a gyász feldolgozásának egyik legfontosabb eseménye, segíti az elengedést, a megnyugvást.
A hamvak otthontartása nehézséget okozhat a gyászfeldolgozás szempontjából, nehezíti a továbblépést. A hagyományos temetési szertartás segíti a lezárást, a gyászfolyamat előrehaladását. Ennek elmaradása és az urna hazavitele eltérítheti az egyént a veszteség elfogadása felé vezető útról.
Egyfajta elszigetelődés is kialakulhat: az urna otthoni elhelyezése gátat szabhat másoknak, hogy csatlakozzanak a gyász folyamatához vagy vigaszt nyújtsanak a gyászolónak.
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
Az 1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről 1. §(1)
A tisztességes és méltó temetés, valamint a halottak nyughelye előtt a tiszteletadás joga mindenkit megillet.
(Forrás: magyartemetkezes.hu)
A temetés akár hagyományos, akár modern, lehetőséget teremt a család, az ismerősök, barátok számára, hogy végső búcsút vegyenek az elhunyttól. A búcsú alkalmat ad a gyászolóknak, hogy megosszák fájdalmukat és érzelmi támogatást nyújtsanak egymás számára.
Magyarországon a hamvasztásos temetés aránya 70%.
Sokan szerettük hamvait speciális módon helyezik el, otthonukban tartják, vagy egyéb, nem megszokott helyszín mellett határoznak. Az információhiány azonban komoly bajokat okozhat, nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban egyre több, az urnák hazaviteléből származó problémáról hallani:
- A hamvak otthon tartása folyamatosan emlékeztethet a veszteségre, ami egyes emberek számára érzelmileg megterhelő lehet, sőt pszichológusok véleménye szerint jelentősen nehezíthetik a gyászfeldolgozás folyamatát is.
- Családon belül eltérő vélemények lehetnek arról, hogy mi legyen a hamvak sorsa, egyéni tárolásuk konfliktusokhoz vezethet.
- Nem feltétlenül biztosított az elhunyt családtagjainak bejutása az urna helyét szolgáló ingatlanba.
- A járási kormányhivatalnak ellenőrzési joga van. A hatóságok ellenőrizhetik az „urna kiadási nyilatkozat” tartalmának betartását, a hamvak kezelését.
- Az urna vagy a hamvak elvesztése esetén a hozzátartozó kegyeletsértést követ el, és támadható a kötelezettség megsértéséért.
- Előfordulhat, hogy például költözés során megrongálódik az urna, ami nehezen feldolgozható lelki terhet jelenthet.
HOL ÉS HOGYAN LEHET AZ URNÁT ELHELYEZNI?
Hamvasztás esetén a hamvak számára az alábbi elhelyezési módokat javasoljuk:
- Temetőben, urnafalban, urnafülkében, földbe történő elhelyezés;
- temetőn belüli szórás,
- templomba, altemplomba történő elhelyezés;
- vízre engedés, szórása repülőgépről (engedélyköteles megoldás);
- emlékerdőben, egy kiválasztott fa gyökerei mellett való elhelyezés;
- a hamvak megosztásával a hamvak egy részének kegyeleti ékszerben, mini urnában vagy szelencében történő elhelyezése.
Mi a teendő, ha már otthon van az urna?
- A temetők befogadják a már elvitt hamvakat és a fenti pontban felsorolt lehetőségeket, valamint a család kívánságát mérlegelve segítenek a végső elhelyezésben.
Mire kell figyelemmel lennünk, ha mégis az urna hazavitele mellett döntünk?
- A rokonoknak és barátoknak is lehetőséget kell biztosítanunk a búcsúztatásra.
- Erre megfelelő lehetőség a gyászszertartás.
- A rokonoknak lehetőséget kell adni a későbbi kegyeletgyakorlásra is.
- Javasolt előre egyeztetni a részleteket a későbbi viták elkerülése érdekében.
- Foglalkoznunk kell azzal is, mi történjen az urnával, ha az urnát otthon tartó személy élethelyzete megváltozik, esetleg elhalálozik.
- Előgondoskodási lehetőséggel biztosítható a méltó elhelyezés a későbbiekben is; a már hazavitt hamvakról is születhet olyan családi döntés, hogy utóbb mégis temetőben helyezik el azokat.
A GYÁSZ FOLYAMATA – A LELKI TÉNYEZŐK
Érdemes figyelembe venni az érzelmi kihívásokat, amikor eldöntjük, hogy mit tegyünk egy szeretett személy hamvaival. Miért fontos, hogy legyen búcsúszertartás? Szükségünk van egyáltalán erre? A szakértők szerint a búcsúszertartás a gyász feldolgozásának egyik legfontosabb eseménye, segíti az elengedést, a megnyugvást.
A hamvak otthontartása nehézséget okozhat a gyászfeldolgozás szempontjából, nehezíti a továbblépést. A hagyományos temetési szertartás segíti a lezárást, a gyászfolyamat előrehaladását. Ennek elmaradása és az urna hazavitele eltérítheti az egyént a veszteség elfogadása felé vezető útról.
Egyfajta elszigetelődés is kialakulhat: az urna otthoni elhelyezése gátat szabhat másoknak, hogy csatlakozzanak a gyász folyamatához vagy vigaszt nyújtsanak a gyászolónak.
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
Az 1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről 1. §(1)
A tisztességes és méltó temetés, valamint a halottak nyughelye előtt a tiszteletadás joga mindenkit megillet.
(Forrás: magyartemetkezes.hu)
